Geláz, I., Szt (Afrika v. Róma-Róma, 496. nov. 21.): Szt III. Félix utódaként 492. III. 1-496. XI. 21: pápa. - Valerius fia. Félix p. idején titkár, a p. levelek dictatora. Alig 5 é. rövid uralkodása ellenére az 5. sz. második legjelentősebb p-ja Nagy Szt Leó mellett, akit teol. műveltségével túl is szárnyalt. Primátusa tudatában levelezett a cs-ral és a pp-ökkel. - Súlyos öröksége volt a 484: kezdődött →Akakiosz-féle szakadás és az, hogy I. Anasztasziosz cs. nem is titkoltan a →monofiziták felé hajlott. Alig hogy megválasztották, ~ értesítést küldött róla a cs-nak, de az válaszra sem méltatta. A szakadás megszüntetése föltételeként ~ azt kívánta, hogy töröljék a →diptichonról a monofizita pp-ök nevét, ami nem történt meg. A cs-nak a kettős hatalomról írt levele első, klasszikus megfogalmazása a sacerdotium-imperium kettősségnek. ~ kifejtette, hogy Isten lelki és polg. hatalmat adott e világban, az első fejévé a p-t, a másodiknak a cs-t állította. Mindkettőnek a maga ter-én szuverenitása van, és közös céljuk a ker. nép javának szolgálata. Mivel azonban a lélek örökkévaló, a test pedig mulandó, a lelki hatalom magasabbrendű. Ezért a cs-nak nem szabad beavatkoznia az Egyh. belső ügyeibe, sőt, védenie kell a tanítás tisztaságát. A cs. erre sem válaszolt. - Ny-on a →pelagianizmus maradványait és a fölelevenedő pogány szokásokat akarta eltüntetni. Teodorik gót kir-lyal jó kapcsolatban állt, bár a kir. ariánus volt. - M: PL 59,1-190. 60 levele és 4 teol. traktátusa maradt ránk. A Decretum Gelasianum de libris recipiendis et non recipiendis nem ~ műve, hanem egy 6. sz. É-itáliai v. galliai klerikusé. - A →Gelasianum szintén nem az ő műve, hanem egy 7. sz. róm. klerikusé, de 18 miseszöveg a Saramentarium Leonianumban tőle való. - Ü: nov. 21. - Utóda 496. XI. 24: Szt II. Anasztáz. T.J.

LThK IV:630. - BS VI:90. - MKA 1984:16. - Mondin 2001:71.